Utólagos vízszigetelés V.
Injektálás - hatásmechanizmusa és eljárásai az utólagos vízszigetelés során
Az injektáló anyagok hatásmechanizmusa az utólagos vízszigetelés során
A pórusok palástfelületét hidrofóbbá tevő folyadékok főként ipari alkoholban oldott szilikongyanták. A betöltést követően az alkohol elpárolog, és a falban lévő víz egy részét is magával viszi, tehát szárítja a falat.
Az alkoholban oldott injektáló anyagok gyakorlatilag fagyállóak.
A szigetelést 0 C° alatt lehet elvégezni. A pórusokat a szilikonok, sziloxánok és viaszok is hidrofobizálják.
Vannak olyan eljárások, amikor a felhasznált oldatokban pórustömítő vízüveg is van. Különleges módszer, amikor a furatba fagyasztott rúdként juttatják be a kemikáliát. Ilyenkor a hatóanyag fokozatosan és egyenletesen szívódik szét a falban, ahogy a rúd felolvad.
A pórustömítő anyagokat vizes vagy más vivőközegekkel együtt injektálják be. A vizes alapú, többnyire cementiszapos anyagok a falban lévő szabad mésszel, a nem vizes alapúak pedig a falban lévő vízzel kémiai reakcióba lépnek. A kémiai reakciók termékeit jelentő kristályok elzárják a pórusokat és a kapillárisokat. A furatokat ajánlatos hígabb mésztejjel átöblíteni, mielőtt a vegyi anyagokat beinjektáljuk, így biztosan lesz szabad mésztartalma a falnak. Ekkor azonban sok víz is víz jut a falba, amely a fal száradását megnyújtja, lassítja. Ezt a hátrányt a viszonylag mérsékelt anyagárak némiképp ellensúlyozzák. Ezzel a módszerrel kizárólag jó szívóképességű, alacsonyabb víztartalmú falak szigetelhetők, a fagyásveszélyt elkerülése érdekében +5 C° felett.
Injektáló folyadékokkal végzett eljárások az utólagos vízszigetelés során
Ilyenkor a szigetelő hatás a falazatok hajszálcsövecskéinek hidrofóbbá (víztaszítóvá) tételének vagy eltömítésének eredménye. A szigetelés tervezéséhez ismernünk kell a fal egységre jutó kapillárisainak mennyiségét, valamint porozitásuk mértékét.
Amikor a módszert bevezették, helytelenül a fal mért nedvességtartalma alapján szabták meg az adagolást. Mint mondtuk, a nedvességtartalom függ az évszaktól, a külső körülményektől, a sótartalomtól stb, tehát ennek az ingadozó értéknek a vízzel reakcióba lépő anyagok használatakor, valamint a szigetelést követő szárító és más kiegészítő beavatkozások során van szerepe.
A falfuratokba injektált vegyi anyagokkal végzett vízszigetelés minden megfelelő szívóképességű tömör falazat helyreállítása során elvégezhetők. Ügyelni kell viszont arra, hogy a vegyi anyag ne lépjen káros kémiai reakcióba a falazat anyagával. Példa: az alkoholban oldott szilikongyanta károsítja a szerves anyagokat tartalmazó vályogot. Egyoldali furatsorral ~45-60 cm, kétoldali furatsorral ~90-120 cm vastag falak szigetelhetők.