Szigetelési tervek készítése

Ahhoz, hogy a felújítás sikerrel kecsegtessen, fel kell tárni a nedvesség eredetét, milyenségét és mértékét. A szigetelési terv készítése elengedhetetlen.

 
 

Állapotvizsgálat az utólagos szigetelés tervezéséhez

 

Az állapotvizsgálat a következő területeket érinti:

  • a helyszín, az épület környezetének beépítési, geodéziai, geológiai, hidrogeológiai, közmű- és burkolati állapota
  • az épület építésének, átépítésének viszonyai, valamint a felújítás során megváltozott viszonyok
  • a tartószerkezetek állapota, romlásának mutatói
  • az épületszerkezetek, különösen a nedvesség által veszélyeztetett szerkezetek
  • az épületgépészeti vezetékek és berendezések állapota, ide értve a drainage-rendszert is.

 

A következő tényezőket kell felmérni:

  • klíma-adatok, léghőmérséklet, relatív páratartalom
  • az építőanyagok nedvességtartalma, a nedvességeloszlás a szerkezetben és az épületen, a nedvességtartalom változása
  • az építőanyagok sótartalma, a sóeloszlás a szerkezetben és az épületen;
  • az anyagok kémhatása.

 

Az állapotrögzítéshez, a nedvesedés okainak feltárásához a következő ismeretek szükségesek:

  • a nedvesedés mértéke a fal hosszában, magasságában és mélységében
  • a teljes épület nedvességtérképe.

 

Az építőanyagok nedvességtartalmát többféle módon lehet meghatározni, úgy mint:

  •  szemrevételezés: a nedvesedés puszta ténye
  •  közvetlen módszerek: a legfontosabb a gravimetrikus (Darr) módszer. Ez a módszer a kivett minta tömegállandóságig való szárításán alapul, amelynek során a tömegcsökkenés jelenti a nedvesség tömegét; ezzel  az egyéb módszereket is hitelesíteni lehet
  •  közvetett módszerek: leghatékonyabb az elektromos kapacitás mérése; ez hosszútávú száradási vizsgálatra is alkalmas.

 

A mérési eredményekből ki tudjuk következtetni a nedvesedés mértékét, milyenségét, eloszlását, változásának tendenciáit.

 

A nedves szerkezet minősítése

 

Nedvesedés szempontjából a minta:

  • száraz:                            ha nedvességtartalma w £ wE (sótartalma < 0,5 tömeg %);
  • nedves:                          20 – 40 % közötti telítettség
  •  erősen nedves:               40 – 80 % közötti telítettség
  • vizes:                              80 % fölötti telítettség.

 

A falazat sószennyezettségének osztályai (s tömeg %):

  •  sómentes:                          s < 0,1 m%
  • kissé sószennyezett:             0,1 < s < 0,5 m%,
  • sószennyezett:                    0,5 < s < 1,5 m%,
  • erősen sószennyezett:          s > 1,5 m%,

Ha:

  • s > 0,5 m%: részletes sóösszetétel-elemzést szükséges,
  • s > 1,5 %, és w ~ 6 %, a szerkezetet sómentesíteni kell.

 

Kémhatását tekintve a szerkezet:

  • savas:                                ha pH < 7;
  • semleges:                           ha pH = 7;
  • lúgos:                                ha pH > 7.

 

A kémhatás figyelembe vétele akkor fontos, ha aktív elektrokinetikus falszárítási eljárást kívánunk alkalmazni.