Utólagos vízszigetelés - Megoldás a penészesedésre
Utólagos vízszigetelés az igazi megoldás a penészesedés végleges eltávolítására, mert a penészesedés okait szünteti meg, nem csak tünetileg kezeli a problémát
A penészesedés egészségre káros hatásai
A penész megjelenésével kapcsolatos tények és a megoldások felvázolása
Ezek a tényezők a következők:
- gombásodás
- a hőhíd
- a hőszigetelés
- a páralecsapódás
- penészesedés
- tervezési hibák
A penészesedés mint jelenség ellenszenvet kelt. Azonban nemcsak a látvány kellemetlen, hanem mindazok az egészségkárosító következmények is, amelyek ezzel járnak. A penészesedés oka minden esetben a nedvesség jelenléte a falazatban. A legalapvetőbb lépés mindig a nedvesség forrásának megállapítása. A nedvesség jelenlétének oka rendszerint az épület struktúrájában, a nem kellő vízszigetelésben rejlik.
A penészgombák az élővilág szerves részét képezik. Szerepük a lebontásban fontos, vagyis az elemek körforgásának fenntartásában. Vannak penészgombák, amelyek „termékeit” kedveljük: a borospincék nemespenésze, valamint bizonyos sajtok, szalámik nemespenésze igen áldásos hatást fejt ki ízlelőbimbóinkra.
Vannak más penészgombák, amelyek nem ilyen áldásosak. A falak, csempék, fugák felületén jól láthatóak ezek a penésztelepek, és ordít róluk, hogy a ház falazata utólagos vízszigetelést igényel, hiszen egészségügyi szempontból roppant veszedelmesek ezen gombák spórái. A spórák a légtérbe kerülnek, onnan pedig az ember légzőszerveibe, bőrére.
Ezek a mikroorganizmusok is szaporodnak, mint minden más élőlény, méghozzá úgy, hogy a spórák a levegőben lebegve terjednek szét. A lakás vagy az adott helyiség légterében lebegő spórák rendkívül egészségtelenek. Bizonyos penészgombafajok spórái toxikusak, mérgezőek. (Aspergillus flavus, A. ochraceus, Penicillium rubrum, Fusarium-félék stb.). Ha ezek az ún. mikotoxinok a légzőrendszerbe kerülnek, gyulladásos tüneteket okoznak az orr nyálkahártyáján, a szem kötőhártyáján, a felső légutakban. A bőrre is egészségtelenek: bőrgyulladást okoznak, vagy a szervezet általános immunválaszát „kierőszakolva” különféle allergiás tüneteket idézhetnek elő. A szénanátha, asztma, tüdőmikózis előidézésében vagy súlyosbításában eminens szerepük van ezeknek a kellemetlen mikrobáknak.
A levegő spóratartalmával kapcsolatos ajánlások
A szakemberek szerint a lakótérben köbméterenként maximum 200 db gombaelem engedhető meg, egészségkárosodás veszélye nélkül. 200 és 500 között már jelentős terhelést jelent a spórák száma a légzőrendszerre és az immunrendszerre. Köbméterenként több mint 500 gombaelem pedig kifejezetten és rapid módon károsítja a légzőrendszert, és legkülönfélébb kóros reakciókat idézheti elő a szervezetben.
Hazai vizsgálatok
A Fodor József OKK Országos Környezetegészségügyi Intézete néhány éve 110 hazai településen, mintegy 20 000, 7 és 11 év közötti gyermek családi otthonában végzett átfogó környezet-epidemiológiai vizsgálatot. A penészesedés a lakótér egyes helyiségeiben a szülők jelentéseinek mintegy 8–40%-ában volt feltüntetve. A Dunántúlon az őszi-téli időszakban a nedves, penészes falú gyermekszobák és fürdőszobák aránya a táv- és tömbfűtéses városi lakásokban mindössze 3–6% volt, míg a kelet-magyarországi településeken a lakások 39–41%-ában, jelezték a penészesedés meglétét.
A nedvesedés és a penészesedés alapvető oka (elsősorban régebben) az volt, hogy a földszintes, többnyire vályogból készült lakásokat hiányosan vagy nem szigetelték talajvíz ellen. A nedvesedés azért következik be, mert a leghidegebb falfelületeken, csempefugákon a fürdésből, zuhanyozásból, más helyiségekbenpedig a főzésből, mosásból, ruhaszárításból és gázfűtésből származó pára lecsapódik – ez az ún. „hőhíd-jelenség”. Amikor összevetették a penészes lakásban élő gyermekek egészségi állapotát az egészséges levegőjű lakásokban élő gyermekekével, az eredmény minden szempontból sokkal rosszabb volt. A penészes lakásban élő gyermekeknél 62%-kal gyakrabban fordultak elő bronchitiszes, 67%-kal asztmás, 67%-kal allergiás tünetek. A még betegségnek nem nevezhető, ám panasszal járó tünetek is 37%-kal nagyobb arányban fordultak elő azoknál, akik penészes lakásban éltek, sőt, a neurotikus, depressziós panaszok többletkockázata is 70%-os volt. Egy penészes lakás sokkal több bajt hordoz, mint gondolnánk, a gyógyszerekre és orvosokra költött többletkiadásokról nem is szólva.
Az Egészségügyi Világszervezet által közölt adatok szerint is statisztikai összefüggés, szám szerint 36–106%-os többletkockázat volt kimutatható a penészes lakások és a benne élők akut-, illetve krónikus légúti betegségei, allergiás tünetei, bizonyos szív- és érrendszeri kórképei, neurotikus és depressziós panaszai, csont- és ízületrendszeri betegségei, sőt a világszerte népbetegségnek számító csontritkulása között.
A penészedés megszüntetése, vagyis lényegileg az utólagos vízszigetelés sokkal több figyelmet érdemel.
Az orvostudomány statisztikai adatai tehát igazolják azt, hogy fel kell vennünk a harcot a penészgombákkal, a penészesedéssel. Mindenképpen meg kellene szüntetnünk az ebből származó egészségkárosodásokat, amelyek gyermeket, felnőttet egyaránt sújtanak, főképpen pedig az immunrendszeri elváltozást elszenvedőket, túlérzékenyeket, várandós anyákat, újszülötteket, idős betegeket.
Az első lépések
Először is meg kell állapítanunk, honnan ered a nedvesség. A nedvesedés okai a következők lehetnek: külső csapadékvíz-beázás, a vezetékhálózatok szivárgása, talajnedvesség, talajvíz (rossz vízszigetelés esetén), leggyakrabban pedig páralecsapódás.
1. A beázásból származó nedvesség többnyire alkalomszerű, és főként foltosodást, sókiválást okoz; azonban nedvesség-utánpótlás híján az is meglehet, hogy a gombásodás nem tud megjelenni, csak kis mértékben.
2. Ha a vízhálózat szivárog az egy- vagy többszintes épületekben (pl. a csatornavezeték), akkor a nedvesedés folyamatos utánpótlással bír, így ha későn fedezzük fel a meghibásodást, akkor valószínűbb a penészgombák megtelepedése.
3. A talajnedvesség vagy talajpára abban az esetben szivárog be a lakótérbe, ha a vízszigetelés megsérült, vagy eleve nem is volt megfelelő. Földszinti lakásokban figyelhető meg ez a jelenség, főleg ott, ahol pince sincs. A falazat egyes helyein talajvíz is bejuthat a hibás vízszigetelés mögé, amennyiben a talajvízszint megemelkedik, és víznyomás tud kialakulni a vízszigetelés síkján. A talajnedvesség a fal hajszálcsövecskéiben felszívódik, különösen olyan falazatban, amely nem kapott vízuszigetelést. Ennek a nedvességnek van utánpótlása, hiszen a környezet hosszabb ideig nedves lehet, ezáltal a penészgomba el tud szaporodni.
4. A nedvesedés leggyakoribb oka a páralecsapódás. Ez akkor alakul ki, ha több, a hátterében álló tényező egyidejűleg fennáll; ezek külön-külön talán járnak páralecsapódással és penészesedéssel, együttesen viszont igen.
Mi a helyes eljárás?
Egyértelmű, hogy a penészesedés okait kell megszüntetnünk, mert a tüneti kezelés csak rövid távon, 2-3 hétig eredményes. Az első három pontban leírt hibák egyszerű problémát jelentenek, hiszen a hiba pontos helye és a javítás módja jól körülírható. Amennyiben a javítás megfelelő, a penészesedés nem jelentkezik többé. A probléma meg van oldva. Tudjuk, hogy az utólagos vízszigetelés nem egyszerűen kivitelezhető, költséges, nagy szaktudást igényel (mérnök); ezért az új házat építőknek nagyon oda kell figyelniük arra, hogy a vízszigetelés gondosan és precízen történjék. A legnehezebb dolgunk a páralecsapódással van.
A következő tényezők azok, amelyek ha teljesen vagy részlegesen együttállnak, a páralecsapódás kialakul:
a.) Nem megfelelő hőszigetelés a külső falakon vagy határoló felületeken; építési hibák; a tervezett helyiséggeometriák miatti hőhidak; mindezek miatt a külső falak felületi hőmérséklete egyenetlen, hidegpontok alakulnak ki rajta.
b.) Elégtelen szellőztetés; amennyiben a levegőben feldúsuló pára nem telítődik, vagyis a helyiség ki van szellőztetve, akkor a páralecsapódás nem alakul ki.
c.) Megváltozott életmód; amennyiben több nedvesség jut a légtérbe, mint amit a levegő légnemű állapotban tárolni képes, ezért a hűvösebb felületeken a pára lecsapódik.
d.) Az időjárás; ha tartósan hideg van és az ég borult, a napsütés sem tudja valamelyest ellensúlyozni a külső falak áthűlését.
Nyilvánvaló, hogy a lakásban az ott élők tevékenysége nyomán keletkezik pára, ám a lakók életmódja, háztartás-vezetési vagy szellőztetési szokásai változhatnak. Nem minden lakótérben lehet párát kibocsátani páralecsapódás nélkül. Az épület adottságai sem minden esetben az adott lakóknak köszönhetők, hiszen ha használtan vásárolunk lakást vagy házat, akkor azt nem mi alakítottuk ki, főleg ha társasházi lakásról van szó. Ám ha a felújítás elkezdődik, a hibák már tudatosan kijavíthatók.
A penészesedés megszüntetése viszonylag hosszabb folyamat, hiszen a nedvesség nemcsak a levegőben dúsulhat fel, hanem mindenben, ami a lakásban nedvszívó: a szőnyegekben, bútorokban, egyéb kárpitokban, függönyökben, tárolt ruhadarabokban, és természetesen a falakban is. Ezeket sokkal tovább tart rendesen kiszárítani, mint a légteret, ráadásul párolognak, így nedvességet juttatnak vissza a légtérbe. Ennek ellenszere a tudatos és rendszeres szellőztetés. Sajnos nemcsak a falak penészesedhetnek, hanem az említett anyagok is, ezért kritikus esetben alaposan át kell nézni mindent.
Fontossági sorrendben a következők a legfontosabb tennivalók egy penészes lakásban:
1. A nedvességforrások számának azonnali csökkentése
a. A szobanövényeket átmenetileg el kell távolítani a lakásból. A szőnyegekkel, a falvédőkkel és a használaton kívüli függönyökkel ugyanez a teendő, mert ezek a tárgyak is nedvszívóak, tehát nedvességforrások lehetnek.
b. A ruhákat nem szabad a lakásban szárítani; ha ez nem lehetséges, zárt, de szellőztetett helyiségben szárítsuk őket.
c. Főzés közben folyamatosan szellőztessünk, így a gőzök eltávoznak, vagy legalább kevésbé koncentráltak.
d. A felmosással járó takarításokkal csínján kell bánni; amennyiben szükségesek, alaposan szellőztessünk takarítás közben.
2. A berendezésben, használati tárgyakban felhalmozódott nedvesség csökkentése, a nedvességforrások minimalizálásával párhuzamosan, vagy azt követően.
a. Hosszantartó szellőztetés, hoszabb időszakban (minimum napi 1-2 óra); megfelelő időjárás esetén még ennél is hosszantartóbb.
b. A bútorokat húzzuk legalább 15-20 cm-re a falaktól, így megindulhat a gravitációs ventilláció mögöttük.
c. Gépi párátlanítás.
3. A penésszel fertőződött felületekről el kell távolítani a szennyeződést és a gombákat.
Ez abban az esetben működik, ha a levegő relatív páratartalma a szellőztetések nyomán 60 % alá kerül (22 °C hőmérsékleten). Ebben az esetben a gombák nehezen tudnak újra megtelepedni a felületeken, vagyis a felület tisztítása eredménnyel kecsegtet. A festékréteg(ek)et a vakolat síkjáig le kell kaparni, a hulladékokat pedig gondosan össze kell gyűjteni és elszállítani a lakótérből. Az új felületet mészfestéssel alakítsuk ki.
4. A lakás automatikus szellőztetésének megoldása.
Ha ez nem megoldott, megint előállhat olyan légállapot, amelyben páralecsapódás jöhet létre, amely viszont kedvez a penész megtelepedésének. Hatékony tud lenni, ha páraérzékelővel ellátott ventillátort teszünk abba a helyiségbe, ahol a páralecsapódás a legvalószínűbb. Ésszerű a lakás szellőztetését is megtervezni, a téli-nyári üzemmódok beállítása és a szükséges légcsereszám meghatározása miatt – ez jó eredménnyel járhat.
5. Az épület külső hőszigetelésének kivitelezése, a szigetelés hiányosságainak pótlása.
Ez tulajdonképpen a legfontosabb megoldás, de sajnos a legköltségesebb is, de mindezek ellenére ez jelenti azt a megoldást, amellyel a penészesedés hosszútávon kiküszöbölhető.