Utólagos falszigetelés - Negyedik rész

A szigetelés anyagának halmazállapota szerinti kategóriák

a) Folyadékállapotú szigetelőanyagok 

Folyékony anyagokkal főként a falazat keresztmetszeti szigetelését lehet megoldani. A szigetelőanyagot furatokon keresztül injektálhatjuk a falba. Ezek az anyagok rendszerint felhasználásra kész formában kerülnek forgalomba.
Ha a fal nem túl vastag, sőt vékony, az anyag a felületen keresztül is beszívódhat a falba. Ebben az esetben a szigetelni kívánt sávban a felületre kell felhordani a szigetelőanyagot, méghozzá annyit, hogy képes legyen a teljes keresztmetszetet telíteni. Szintén a felületre visszük fel az anyagot, ha az a cél, hogy adott felületen ne juthasson a falba víz. 
A folyékony halmazállapotú anyagok bejuttatásával maga a falazati anyag lesz szigetelő, abban a sávba, ahol beinjektáltuk vagy a felületre juttattuk az anyagot. 
A folyékony halmazállapotú szigetelőanyagok vegyi anyagok, tehát a velük végzett utólagos vízszigetelés módjait az I. táblázat 2. pontja szerint a „Vegyi falszigetelési eljárások” c. szakaszban taglaljuk. 
 

b) Habarcs állagú szigetelőanyagok 

A habarcs állagú szigetelés anyagai a következők: 
  • Felhasználásra kész anyagok 
A felhasználásra kész habarcsoknak már a neve is jelzi, hogy olyan termékek, amelyeket a gyártó teljesen előkészített, tehát semmit nem kell hozzájuk adni. Azonban felhasználásra kész anyagok a szárazhabarcsok is, amelyekhez vizet adagolva tudjuk elérni, hogy alkalmazhatók legyenek. 
  • A helyszínen megkevert szigetelőhabarcsok 
A helyszínen megkevert anyagok vagy ún. félkész habarcsok, vagy pedig adalékos habarcsok. Ennek megfelelően az alábbi módon lehet ezeket csoportosítani: 
1. Előre összeállított és kiszerelt két vagy több összetevőből álló habarcsok; ezeket összekeverve kapunk felhasználásra kész habarcsot. Az egyik komponens többnyire por konzisztenciájú (azaz szárazhabarcs jellegű), a másik pedig folyékony halmazállapotú; a kettő összekeverése (vizes bázisú anyagok esetén még keverővizet is adagolva) adja a felhasználásra kész habarcsot. 
2. A megszokott habarcsokba adagolható anyagok, koncentrátumok. Ezeket a felhasználás előtt keverjük a habarcshoz. Konzisztenciájuk por (szárazhabarcs) vagy folyadék. 
A szigetelőhabarcsokat az alapanyagok vagy a kötőanyag alapján is csoportosíthatjuk: ezek alapvetően a szilikátbázisú, a hidraulikus vagy nem hidraulikus kötésű habarcsok, műgyanta alapanyagú habarcsok stb. 
Mindig tartsuk be az összetételre és keverékarányokra vonatkozó előírásokat! Ez főként a műgyanta alapanyagú habarcsok esetében elengedhetetlen. 
A habarcs állagú szigetelések az I. táblázat következő pontjaiban vannak: 1. A mechanikus szigetelés eljárásai, 2. A vegyi falszigetelés eljárásai, 3. Falfelületen készített szigetelések és 4. Légpórusos vakolatok.
 
Habarcs állagú szigetelőanyaggal a fal keresztmetszeti szigetelését, valamint felületi szigetelését is meg tudjuk oldani. A legtöbb esetben a felületre hordjuk fel ezeket. 
 

c) Szilárd halmazállapotú szigetelőanyagok, általában lemezek 

Ezek az anyagok lemezszerű termékek, amelyeket az esetek döntő többségében felhasználásra készen lehet beszerezni. A lemezekkel a vízszigetelés a falkeresztmetszetben és a fal felületén egyaránt megoldható, de tegyük hozzá, hogy többnyire egy adott fajta lemezt csak egy adott területen alkalmaznak. A fémlemezeket például jellemzően a fal keresztmetszeti szigetelésére alkalmazzák, az utólagos falfelületi szigetelés kivitelezése többnyire nem ezekkel történik. Ha a lemezeket nem abban a formában használjuk fel, ahogyan a gyártótól beszereztük, akkor sem az anyag összetételét módosítjuk, hanem mindössze még alkalmasabbá tesszük az adott célra. A fémlemezek esetében például a fal keresztmetszeti szigetelését megoldani hivatott acéllemezt hullámosra sajtolják, mert így merevebb, és könnyebb a falba juttatni. A szigetelőlemezek fajtái az alábbiak: 
  • Fémlemezek 
Főbb típusai az ötvözött, nem korrodáló összetételű, úgynevezett KOR-acéllemezek, az ötvözetlen vas-, valamint egyéb ötvözött lemezek. Ha az utólagos falszigetelés kivitelezését a fal átvágásával, fűrészelésével lehet megoldani, akkor  például a horganylemez is alkalmas a célra.
  • Műanyag lemezek 
A műanyagok azok a természetben elő nem forduló anyagok, amelyeket szerves anyagokból mesterségesen állít elő a vegyipar. A műanyag szigetelőlemezek (és -fóliák) számos szempont alapján kategorizálhatók. A szigetelés szempontjai az anyagok jellemzőinek ismeretét követelik meg, amely nem célja jelen dolgozatunknak. Itt csupán a legáltalánosabb kategóriákat adjuk meg: hőre lágyuló műanyagok (plasztomerek); hőre keményedő műanyagok vagy műkaucsukok (elasztomerek). 
1. Hőre lágyuló műanyag lemezek: poliizobutilén (PIB), polivinil-klorid (PVC) stb. 
2. Szintetikus kaucsuklemezek: butilkaucsuk, polikloropilén lemezek, polietilén lemezek (sokszor más anyagokkal, mint pl. bitumennel kombinálva), etilén-propilén-kaucsuk lemezek stb. 
A műanyag lemezeket a a toldás, a lemezszélek illesztése alapján is csoportosíthatjuk. Ez utóbbit meleg levegővel, öntapadó szalaggal, oldószeres vagy nem oldószeres ragasztóval, meleg vagy hideg ragasztással lehet megoldani.
  • Bitumenes lemezek 
A bitumenes lemezek egyik kategorizálási lehetősége a következő:
1. A hordozóbetét alapján: 
üvegfátyol 
szálerősítésű üvegfátyol
üvegszövet 
vagy poliészterfátyol hordozójú lemezek. 
Ha a cél nagyon egyedi, a hordozóbetét (párazáró, gyökérvédő) alumíniumfólia, vagy rézfólia is lehet. 
2. A lemezek előállítására használt bitumen tulajdonságai alapján
oxidált, más néven fúvatott bitumennel, és 
műanyag hozzáadásával módosított, ún. modifikált bitumennel előállított bitumenes lemezek vannak forgalomban. 
A modifikált bitumen további kategóriákat a hozzáadott modifikáló anyag alapján lehet megállapítani, úgy mint plasztomer (APP – ataktikus polipropilén), valamint elasztomer műanyaggal modifikált (SBS – sztirol-butadién-sztirol) bitumenes lemezek. 
3. A felhasználás módja alapján a következő bitumenes lemezek különböztethetők meg:
hővel való olvasztással (többnyire lángolvasztással, ha viszont átfedési sávok vannak, akkor elektromos hőlégfúvó készülékkel) hegeszthető, ragasztható lemezek, vagy 
öntapadó bitumenes lemezek. 
A szigetelőlemezekkel készített utólagos szigetelés különböző verziói az I. táblázat 1. A mechanikus szigetelés eljárásai és a 3. Falfelületen készített szigetelések megnevezésű pontokban találhatók.