Utólagos falszigetelés - Hetedik rész
Utólagos falszigetelés: Épületek lábazatai, homlokzatok szigetelése, vakolt lábazatok, Kő-, műkő és tégla anyagú lábazatok
A lábazatok hozzák létre a kapcsolatot az épület homlokzata és – városi viszonyok között többnyire – járda között, de általában a tereppel. Következésképpen számolnunk kell azzal, hogy ezeket a mi éghajlati viszonyaink közepette jelentős és tartós nedvességterhelés éri.
A terhelés oka egyrészt a terep felől, tehát főképp a járdáról felcsapódó víz, vagy az ott felhalmozódó hó, belülről pedig a lábazati falszerkezetbe felszívódó talajnedvesség.
Ha a falazat huzamosabb ideig nedvességgel terhelt, fagyhatás esetén a megfagyott burkolat mállik, lepattogzik.
Városokban kémiai károsodásokkal, károsító anyagokkal is számolnunk kell. Ez utóbbiak többnyire a következők:
- a járdákra a jegesedés ellen szórt sók
- kutyák anyagcseréjének végtermékei
- eme végtermékek ellen időnként kijuttatott fertőtlenítőszerek
Ezek a tényezők indokolják azt az alapelvet, amely szerint lábazat kivitelezésének a homlokzat leggondosabban kialakított részének kell lennie; ha pedig egyszerűbb homlokzatkialakításról van szó, a lábazati sávnak mindig legalább egy fokozattal tartósabb, igényesebb anyagból kell készülnie a homlokzat általános felületénél.
A bevett lábazatburkolatok a vakolt (cementvakolat), a kő és tégla (a falazat részeként vagy külső burkolatként), valamint a műkő lábazatok.
Hogy a lábazatok helyesen vannak-e kialakítva, azt annak függvényében kell megítélni, hogy milyen az állapota a lábazat feletti homlokzati sávnak, valamint a lábazat mögötti belső falfelületeknek.
A fagyálló és tömör hagyományos lábazatoknak – amelyek nem engedik magukba a csapadékvizet – ugyanis többnyire nagy a páradiffúziós ellenállása, tehát ha a homlokzati falazat a kapillárisjelenség révén vizet vesz fel a talajból, ezek a lábazatok nem tudnak száradni, ami azt jelenti, hogy a falban lévő nedvesség feljebb emelkedik, és a lábazat lezáró vonala feletti vakolt falfelületen és a földszinti belső oldalon keresztül párolog el, ami foltosodást, sókivirágzást okoz.
Amennyiben a felújítás felmerül, a lábazat helyreállítását mindig a pince- és lábazati falak nedvesedésével együtt kell megítélni.
Ebből a szempontból a pórusos vakolattal és átszellőztetett háthézagú szerelt kő-, tégla-, vagy műkőlábazattal történő felújítás javasolt.
Utólagos falszigetelés, vakolt lábazatok
A lábazati falat és a külső burkolatokat fagyálló és gyakorlatilag vízálló rétegekkel szükséges megépíteni. Magyarország éghajlatából kifolyólag ennek a hómagasságig kell megvalósulnia, ami az épület körüli terepszinthez – többnyire járdaszinthez – képest 30-40 cm magasságot jelent.
Hazánkban szinte kizárólag cementvakolatot (simítás) alkalmaznak lábazati vakolatként, annak is a tisztán folyami homokból kevert, ún. „kétszer rostált” változatát. A cementvakolatokat a következőképpen lehet csoportosítnai, a felületi megmunkálás alapján:
- fasimítóval simított
- fémsimítóval glettelt
- fröcskölt felületű
- kefélt felületű
- mosott felületű vakolatok
A lábazati vakolat tipikus hibái, és azok kiváltó okai a következők:
- a vakolat mechanikai sérülései
- a vakolat összetételéből adódó hibák (nem fagyálló adalékanyag, kevés cement stb.)
- zsugorodási repedések, a vakolat utókezelésének hiánya miatt
- rétegelválás, hiányzó alapfelületi előkészítés (rabicolás, gúzolás)
- a felületi szennyeződés következtében a talajból felszívódó nedvesség, valamint a benne oldott sók hidratációja – sókicsapódás, sókivirágzás
A felújítás sikere ebben az esetben is attól függ, milyen pontosan tudjuk megállapítani a baj okát.
Az állapotfelmérés folyamán nemcsak a vakolathibákat kell megállapítani, hanem azt is, hogy mi vezetett a vakolat hibáihoz, és a felújítás során ezeket az okokat kell megszüntetni.
Ha a cementvakolatot foltszerűen javítgatjuk, számítanunk kell arra, hogy az újonnan felvitt vakolat a régivel való érintkezése vonalán repedezhet, a zsugorodás miatt. Ez még akkor is bekövetkezik, ha tapadásfokozót alkalmazunk. A lábazati vakolatnak a nedvesedésből és/vagy a sókicsapódásból fakadó hibáit tanácsos teljes vakolatcserével, falszárító vakolatrendszer alkalmazásával orvosolni.
Kő-, műkő és tégla anyagú lábazatok - Utólagos falszigetelés
A kő- és tégla anyagú lábazatok a felmenő falazattal együtt is készülhetnek, vagy pedig utólag vannak felvíve. A műkő lábazatok minden esetben, burkolatként kerülnek a helyükre. A nem előre gyártott műkő nem elemekből álló, hanem a falazatra felhordott vakolatként fogható fel.
Az épületek lábazata komplex szerkezeti egység. Ehhez tartoznak a bejárati lépcsők, ajtók csatlakozó részei, és a különböző nyílászárók, az alagsori- és pinceablakok, ledobók stb.
Amikor a lábazatot felújítjuk, gondoskodni kell arról, hogy a hozzá kapcsolódó épületszerkezeti egységek jól csatlakozzanak a lábazatho. Ezek az egységek többek között a szigetelés és homlokzati vakolat: ezeket körültekintetően kell renoválni; figyeljünk arra, hogy a biztonsági rácsok, korlátok, lefolyócsövek, villámhárítók is megfelelően legyenek bekötve.