Az utólagos vízszigetelés fontossága - a penészesedésről
A lakások penészesedése bizonyítottan egészségkárosodáshoz vezet! Az utólagos vízszigetelés jelenthet ilyenkor megoldást.
Fontos, ugyanakkor köztudott tény, hogy a penész egészségkárosító. A penészgombák sokféle légzőszervi problémát okoznak, amelyek közül a leggyakoribb az allergiás eredetű szénanátha és asztma. Nyolcvannál magasabb azoknak a penészgombafajoknak a száma, amelyek légzőszervi rendellenességekkel összefüggésbe hozhatók. Klinikai tanulmányok igazolják, hogy a penészgombák allergiás tüneteket válthatnak ki, valamint az asztmás tüneteket is súlyosbíthatják. Mindemellett olyan penészfajok is léteznek, amelyek komoly mérgezések forrását jelenthetik, vagy irritációt okoznak.
Valljuk meg, hogy egy vízszigetelés nélküli, penészes lakás esztétikailag taszító; a penésszel járó dohszag egyértelműen rontja a komfortérzetet, és természetesen a dohos lakás piaci értéke sokkal alacsonyabb is. A penészgomba lebomlási folyamatokért felelős: a lakás építőanyagai (festékek, tapéták, textíliák, faanyagok stb.), leromlanak, mállanak, és a gombák jelenléte megágyaz a további bomlási folyamatoknak is.
A penészgombáknak fontos szerepe van az anyag körforgásában, hiszen lebontó működésükkel újra felvehető formába juttatják az elhalt részeket. Vannak olyan penészgombák, amelyek az ember számára kifejezetten értékesek. Ilyen például a borospincékben megtelepedő penész – ld. tokaji bor! –, vagy egyes élelmiszerek – szalámik, sajtok – különleges aromáját adó penészgombák.
Vannak azonban olyan penészgombák is, amelyekkel szemben kifejezett ellenérzéseket táplálunk. A penészgombák telepei többnyire szabad szemmel is láthatók, terjedésük, növekedésük nyomon követhető. Ezek a telepek sem szépnek nem mondhatók, sem pedig hasznosnak, bárhol jelenjenek is meg. Mindenesetre komoly figyelmeztetést jelentenek, hogy a környezet egészségtelen, rossz kisugárzású, kellemetlen. Ahol a penészes foltok megjelennek – zuhanyfülke, csempfugák, a falszegletek –, ott elsőlegesen a légzőszervi megbetegedések veszélyével kell számolnunk. Ilyenkor feltételenül fontoljuk meg az utólagos vízszigetelés munkálatait, amelyek értéke pénzben nem mérhető!
Megbetegedéseket elsősorban spóráik révén okoznak. Ezeket a mikroszkopikus szaporítóegységeket belélegezzük, mert a spórák a levegőben lebegve terjednek, tehát a penészek nem maradnak meg életterük (falfelület, csempefuga) színhelyén. A spórák igen nagy tömegben kerülnek az adott helyiség légterébe. Vannak olyan penészgombák, amelyeknek a spórái mérgező anyagokat is tartalmaznak (Aspergillus flavus, Aspergillus ochraceus, Penicillium rubrum, Fusarium-félék stb.). A spórák méreganyagait mikotoxinoknak nevezzük. A mikotoxinok az orr nyálkahártyáját, a szem kötőhártyáját ingerlik, felső légúti panaszokat válthatnak ki, bőrgyulladást kelthetnek vagy allergiás tüneteket okozhatnak. A gyakori fajok által előidézett betegségek elsősorban a következők: szénanátha, asztma, tüdő aspergillosis, tüdőmikózis; a külső hallójárat, az orrüregek, a szaruhártya gyulladásai; bőrgyulladás (főképp az Aspergillus fumigatus, Aspergillus flavus, Aspergillus niger vagy a Mucor-fajok).
A lakások penészesedése bizonyítottan egészségkárosodáshoz vezet! Az utólagos vízszigetelés jelenthet ilyenkor megoldást.
Az, hogy a nedves, penészes lakás egészségtelen, régóta köztudott. Mindig voltak erre magyarázatok, ma azonban már statisztikailag is igazolták, hogy a penészes falaknak szerepe van egyes légúti betegségek, allergiás tünetek, ízületi gyulladások és más kórságok kialakulásában.
A nedvesedés és az ebből származó penészesedés okai:
1. Ha a főleg földszintes lakások nincsenek talajvíz ellen szigetelve, vagy a szigetelés hiányos.
2. Páralecsapódás (ún. „hőhíd”-jelenség) a leghidegebb falfelületeken: csempefugákon stb. A pára forrása: fürdés, főzés, mosás, ruhaszárítás, gázfűtés stb.
Ha a falfelület tartósan nedves, a penészgombák okvetlenül megtelepednek rajta.
Egy hazai vizsgálat eredményei szerint a salétromos, penészes lakásban élő gyermekek egészségi állapota – a szárazabb, penészmentes lakásokban élő gyermekekével összevetve – minden szempontból sokkal rosszabb volt. Ezeknél a gyermekeknél a bronchitiszes tünetek 62%-kal, az asztmások 67%-kal, az allergiások 67%-kal voltak gyakoribbak. Az olyan egyéb panaszok is, amelyeket nem lehet betegségként meghatározni, 37%-kal nagyobb arányban jelentkeztek a penészes lakásban élő gyermekeknél. Ilyenkor természetesen a pszichés zavarok kockázata is nagyobb. A felmérés szerint a neurotikus, depressziós panaszok többlet-kockázata 70%-os volt.
Fordítsunk sokkal nagyobb gondot arra, hogy falaink penészedését megelőzzük, vagy utólagos vízszigetelés által megszüntessük!
Lehetséges-e a falak nedvesedése, penészesedése ellen tenni, és ezáltal sokkal egészségesebb környezetet biztosítani?
A válaszunk: igen. Méghozzá véglegesen! Az utólagos vízszigetelés végleges megoldást jelenthet.