Utólagos pinceszigetelés

Utólagos pinceszigetelés

Mitől nedvesednek, vizesednek a pincék? Mikor van szükség az utólagos pinceszigetelés elvégzésére?

Általános szabály, hogy minél mélyebbre nyúlik egy épületrész (pince, teremgarázs), annál nagyobb a vizesedés, beázás veszélye hiába van szigetelve a pince. Ezért a pincékben, alagsorokban jelentkeznek először és legszembeötlőbben a nem megfelelő vízszigetelés és csapadékvíz-, rétegvíz elvezetésének jelei. Először megjelennek a pincefalakon a vizesedés, beázás első jelei a sarkokban, éleknél - általában V alakú foltokban -, majd később az is előfordulhat, hogy jelentősebb mennyiségű víz áramlik a pincékbe, tócsákat hozva létre az aljzaton. Megoldást az utólagos pinceszigetelés jelenthet.

Milyen problémákkal találkozunk utólagos pinceszigetelés esetén?

• Pincékben, garázsokban a rossz szigetelés, a szakszerűtlen esővíz elvezetés következtében a csapadékvíz (folyadék vagy pára formájában) megjelenik a pincék belső falain, valamint a házak külső lábazati részein, mállik a vakolat, a lábazati burkolat púposodik, repedezik, leesik. (felgyűrődő, málló vakolat).
• A magas talajvíz, belvíz is gondokat okozhat a pincékben, de sík terepen is gyakran előfordul, hogy az építkezés következtében a víz feltorlódik. Ennek oka, hogy az épület, pince egyfajta torlaszként működve megemeli a vízszintet. Képzeljük el, hogyha egy nagyobb méretű akváriumot negyedrészig töltünk vízzel és belehelyezünk egy kisebb méretű akváriumot, akkor a vízszint jelentősen megemelkedik. Valami ilyesmi játszódik le a házak, pincék, teremgarázsok építésekor is a talajban, amiknek a szigetelését általában csak talajpára, talajnedvesség ellen tervezik, így az nem véd az úgynevezett torlaszvíz ellen.
• Az is probléma, hogy a régi, elöregedett bitumenes szigetelőlemez (kátránypapír) nem tud megbirkózni a pincéknél, teremgarázsoknál felgyülemlett vízmennyiséggel, ezért a falak nedvesedni, vizesedni kezdenek, megjelenik a salétrom, a penész, a gomba.
• A dohosodás a szellőzetlen, nedves helységek vagy penészes tárgyak kellemetlen szaga, mely a pincékben a falakból kipárolgó nedvesség miatt alakul ki. Akik életvitelszerűen ilyen szuterén lakásban, házban laknak sokszor észre sem veszik, megszokják a szagot. Pedig igencsak veszélyes jelenség ez, mely kedvezőtlenül befolyásolja egészségünket, (asztmatikus betegségek) életkörülményeinket, növeli az ízületi, légúti és mozgásszervi megbetegedések kockázatát.
• A salétromosodás a beázó, vizesedő pincék, szuterének, teremgarázsok falazatában felszívódó vízben található ásványi sók hatására megjelenő jelenség. A felszívódó vízben oldott állapotban találhatók ezek a sók, melyek a pince falazat párolgásának következtében a levegő hatására kikristályosodnak és salétrom formájában jelennek meg. Igen rossz tulajdonságuk, hogy a levegő páratartalmát megkötve, folyamatosan nedves, vizes falfelületet eredményeznek. A nedves pincefalak pedig számos betegség (légúti megbetegedések, asztma, reuma, allergia, stb.), valamint egyéb probléma (falak hőszigetelő képessége romlik, vakolat leomlása, nedves foltok kialakulása, stb.) kiváltó okai lehetnek.
• A penészesedés is - hasonlóan a fent leírt problémákhoz - leggyakrabban a nem megfelelő szigetelés hatására alakul ki. A különböző okokból kialakult nedvesedés (csapadékvíz, kapilláris felszívódás, pára, stb.) mellett a nem megfelelő szellőzés, a rossz hőszigetelés is táptalajt nyújthatnak a pincékben, szuterénekben, teremgarázsokban a penészgombák elszaporodásához. A pincében, szuterénben és a teremgarázsban megtelepedett gombák spórái képesek a levegőben szállva beteríteni az egész házat, mint egy fertőző betegség.

Ezeket a salétromos, gombás, sérült pince, szuterén, teremgarázs falakat általában a tulajdonos által megbízott kőművesek próbálják rendbehozni – sikertelenül. A sikertelenség oka az, hogy a pincékben, szuterénekben, teremgarázsokban különböző okok miatt átnedvesedett, vizes falaknál először a nedvesedés okát kell megkeresni és a víz utánpótlását megszüntetni. Szakszerűtlen pinceszigeteléssel sokkal nagyon bajt idézünk elő hosszú távon. Ezért fontos, hogy a pinceszigetelés munkálatait szakemberekre bízzuk.

Nézzük meg, a szakszerűtlen pinceszigetelés esetén mik lehetnek a kiváltó tényezők:

Mi okozhatja a szigetelés sérülését?

• szakszerűtlen kivitelezés
• épület mozgása
• nem jól megválasztott rétegrend és anyag
• kivitelezési hibák

A nedvesedés, vízbetörés a vízszintes és a függőleges szigetelés hiánya, illetve a szigetelés sérülése, szakszerűtlen kivitelezés miatt következik be. A szigetelés sérülését okozhatja az épület mozgása is, de a jellemzőbb ok a kivitelezés során a nem jól megválasztott rétegrend és anyag, illetve a kivitelezési hibák, például egy banális ok a környező fák gyökerei által okozott kár a szigetelés mechanikai védelmének hiánya miatt.

A rétegrend tervezési feladat, melynek során figyelembe kell venni a talajmechanikai szakvéleményt, a terület adottságait, például a lejtős területen, hegyoldalban a rétegvizek víznyomást okozhatnak a pincék, szuterének, teremgarázsok falazatán.

Milyen hibákat követnek el az utólagos pinceszigetelés kivitelezése során?

Az építész tervezők által készített rétegrend kialakítás döntő többségben a szigetelést tartó falazat megépítésével kezdődik, valószínűleg azért, hogy ne kelljen nagyobbra ásni a pince, szuterén, teremgarázs helyét és így az utólagos pinceszigetelés során spórolnak egy kis időt és pénzt.

A szigetelést tartó fal megépítése után a kiírásnak megfelelően a kivitelező (általában nem hívnak szigetelő szakembert) tisztelet a kivételnek, nem vakolja le a falat (függetlenül a szigetelést tartó fal anyagától, muszáj) és nem kellősíti a felületet. Miután ezek nem készültek el, elkezdik a csupasz, poros, néhol fugahiányos falra felhegeszteni, felmelegíteni a szigetelőlemezt, bízva abban, hogy ott is marad. Itt említeném meg, hogy általában az építkezések túlnyomó többsége nyári időszakban jut el eddig a munkafolyamatig aminek az a gondja , hogy meleg van, és a lángperzselő is iszonyú meleget generál, és a szigetelőlemez is 40kg amit emelgetni kell, és különben is gyorsan fejezzük már be.

Abban az esetben, ha az 1m széles szigetelőlemez felhegesztése nem függőlegesen történik, úgy a lemezek találkozásánál szükséges átfedések, átlapolások nem fognak megfelelően sikerülni, nem tudják teljesen, hézagmentesen összedolgozni. A szigetelőlemezt a szigetelést tartó fal tetejénél általában 1 m-es ráhagyással elvágják és átvetik a másik oldalra, mondván majd később felhajtjuk a lábazatra. Az idő múlásával az építkezés során, többször útban lesz ez a darab lógó szigetelőlemez, megsérül, és inkább levágják, és itt jön majd a lábazati szigetelés problémája.

A másik jellemző hiba, hogy a hajlatokban, sarkokban nem alakítanak ki íves holkereket, ami a szigetelőlemez megtörése miatt szükséges. A nagy kérdés, a terven egy réteg szigetelés van, vagy ha kettő, akkor az minek, spóroljunk és haladjunk. Jön végre a pince, garázs főfala, alatta a szigetelőlemez, amit habarcssávra kellene fektetni, hogy a szigetelőlemez ne sérüljön az egyenetlen betonfelületen illetve az alákerülő kavicsokon. A fal építésével párhuzamosan a szigetelést tartó falon lévő szigetelőlemez és az épülő pince főfal között lévő hézag kitöltésére beszorító habarcsot kell alkalmazni.

A pince, teremgarázs főfalai alatt lévő szigetelőlemez a beltér irányában kb. 20cm lóg ki a fal alól vízszintes padozati szigetelés összekötése érdekében. Sajnos sok esetben ezek is tönkremennek, az állványok és a takarítások miatt, így nem lehet összedolgozni a függőleges és a vízszintes szigetelést. Miután sikeresen megépült a pince, teremgarázs szintje, és a födém is felkerült a helyére, jöhet a föld visszatöltés - előfordult, hogy a pince illetve teremgarázs főfalai elkészültek a koszorú magasságáig és a kivitelező, hogy megkönnyítse a dolgát, betemette kívülről a pincét mielőtt a födémet elkészítette volna. Ez végzetes hiba volt, mert reggelre a pince, teremgarázs főfalának egy részét benyomta a föld – Ennél a pontnál felmerül a kérdés mi van a drénrendszerrel?

Mi az a Drénrendszer?

Ez az a rendszer, amit nem érdemes kihagyni egy pince, teremgarázs építése során sem, független attól, hogy az ország melyik részén épül, síkságon vagy a hegyekben. Az a kivitelező, aki nem tanulta meg a drénrendszer építéseinek szabályait, szabványait, az ne is kezdjen el barkácsolni ilyet. A megfelelő módon és megfelelő anyagból megépített drénrendszernek az a feladata, hogy a rétegvizeket, felszíni vizeket (eső) az épület homlokzatán lefolyó csapóesőnek a vízhozamát – mely a pince, teremgarázs építési munkagödrének visszatöltésén keresztül leszivárog a pince alapjáig – elvezesse és így megakadályozza a falakra és alapokra nehezedő víznyomást mely a visszaduzzadó vizekből adódik. A fent említett munkagödröt nem lehet úgy visszatömöríteni – akármilyen vékony rétegeket tömörítünk is a békával –, hogy az megegyezzen a szűz föld tömörségével, ehhez kb.20 év kell.

A föld visszatöltése során különösen oda kell figyelni a döngölés, tömörítés munkavégzésére, mert több kárt tudunk okozni, mint hasznot.

A szigetelést tartó falon túlnyúló szigetelőlemezt, ha még meg van, elvileg rá kellene hegeszteni ugyanúgy, mint a pince, teremgarázs szintjén ráadásul vonal folytonosan, vagyis egybefüggő szigetelésnek kellene lennie a pince alapjától a lábazat tetejéig. Amennyiben ez sikerül jön a kőműves vagy burkoló – tisztelet a kivételnek – és sírógörcsöt kap, hogy Ő most hogy fogja levakolni vagy leburkolni a kátránypapírt és szitkozódva levágják és lekaparják. Nem ez a megoldás, mert így hiába van a pince, teremgarázs leszigetelve, a szigetelés a járda szintjén megszakad és a felszíni vizek be tudnak jutni a pinceszintre.

A lábazati szigetelés hiánya miatt a csapóeső az olvadó hólé felszívódik a főfalban és belül a vakolatot, kívül a lábazati burkolatot fogja a salétrom lenyomni, továbbá belül jön a penész, gomba.

Milyen utólagos vízszigetelési módok vannak pinceszigetelés esetén?

Az utólagos pinceszigetelés, teremgarázsok szigetelése, szuterén lakások utólagos szigetelése két módon történhet: kívülről vagy belülről.

Hogy kell kívülről szigetelni?

A kivitelezési munkát érdemes a lábazattal kell kezdeni, minimum 30 cm magasságig le kell bontani a lábazati vakolatot, burkolatot és a mechanikai tisztítás után hézagpótolni kell a felületet a megfelelő anyaggal. A vizes, beázott pince, teremgarázs, szuterén külső falait kell kiásni körülbelül 80 cm szélesen a pince alapjáig, pontosabban az alaptest felső síkja alatt 30 cm-re. Ezt megelőzően az épület körüli járdákat, burkolatokat el kell bontani a lehető legkisebb rombolással.

A kiásott földet a közelben érdemes deponálni (gyűjteni, raktározni), mert a szigetelés elvégzése után vissza kell temetni a gödröt. Miután a pincefal mellett megtörtént a földmunka, jönnek a meglepetések, mármint a tulajdonos részéről, hogy nem is látta annak idején, hogy ezt így csinálták.

A különböző anyagokból, különböző módon épített szigetelést tartó falat el kell bontani. Ez az a pillanat amikor meglátjuk az eredeti szigetelést a pince külső falán. Az esetek túlnyomó többségében a szigetelő lemez toldásainál nincs meg a megfelelő átlapolás, illetve nincs rendesen összeolvasztva, ezáltal nincs meg a vonalfolytonosság, ami a vízszigetelést biztosítja. Előfordul még a hajlatokban, sarkokban, hogy a holker hiánya miatt megtörik, megreped a szigetelő lemez.

A pincefalon lévő szigetelőlemez elbontása után a főfal teljes felületét fel kell pucolni, a sarkokat, hajlatokat ki kell takarítani. A megtisztított pincefalon el kell végezni a szükséges hézagpótlást a megfelelő anyaggal.

Miután megtörtént a hézagpótlás és a megfelelő módon kiszáradt, el lehet kezdeni felhordani az új kenhető, üvegszál erősítésű szigetelést egészen a lábazat tetejéig. A kenhető szigetelő anyaggal sarkoknál, hajlatoknál könnyen és tökéletesen ki lehet alakítani az új szigetelést. A szigetelőanyag megkötése után közvetlenül a szigetelésre fel kell ragasztani egy 3-5 cm-es zártcellás szigetelőlemezt, mely a hőszigetelés mellett mechanikai védelmet is biztosít a pince szigetelésének.

Ezután következik a Dörken drénrendszer kialakítása, egy geotextíliával kasírozott drénlemezt kell elhelyezni a szigetelő lemez elé, a drénlemez elhelyezése után a megfelelő módon a dréncső rendszert kell a sávalap felső síkja alatt kiépíteni. Miután mindez megtörtént vissza kell temetni a kiásott munkaárkot, de szakaszosan és tömörítve, vigyázva, hogy a felépített szigetelőrendszer ne sérüljön. A járda visszaépítése után a lábazati burkolatot kell kialakítani.

Miután sikeresen megakadályoztuk a víz bejutását a pince, szuterén, teremgarázs falaiba, utána kell belül a sérült, salétromos, penészes vakolatot, burkolatot eltávolítani, sótalanítani és légpórusos vakolatrendszert kialakítani, hogy a pince falaiban lévő nedvesség ki tudjon párologni. Előfordulhat, hogy a külső függőleges új szigetelés ellenére is tovább nedvesedik a pince falazata, ez a vízszintes, fal alatt lévő szigetelő sáv hibájából ered. Ilyen esetben injektálásos technológiával lehet utólagosan leszigetelni a pince falait.

Milyen a belülről, negatív oldalról történő pinceszigetelés?

Ezt az eljárást akkor kell alkalmazni, amikor az épületet nem lehet kívülről kiásni. A pincék negatív oldali szigetelése esetén nem a támadási oldal felől szigetelünk, aminek az a hátránya, hogy a belső térben beázás, vizesedés nem lesz, de a pince falazatában a víz továbbra is pangani fog. Ez a nedves állapot a legtöbb falazatnál nem okoz különösebb problémát, az épület, pince állékonyságát nem befolyásolja.

A beázott, vizes, nedves pince falainak belső oldali utólagos szigetelését a falakon lévő vakolat leverésével kell kezdeni. Miután megtörtént a vakolat leverése, téglafal esetén, a fúgákból kb. 1cm mélységig ki kell kaparni a maltert, majd meg kell tisztítani és portalanítani a falazatot. Az alapos tisztítás után a felületet sótalanító oldattal kezelni kell. A megtisztított, különböző ásványi anyagoktól mentes pince falát a megfelelő anyaggal történő hézagpótlás után, kenhető szigetelőanyaggal le kell szigetelni. Az így leszigetelt pince falat légpórusos vakolattal kell bevakolni, a glettelést meszes alapanyagú glettel kell elvégezni majd szilikát vagy meszes alapanyagú festékkel lefesteni.

A pince padlóján ritkán szokott nedvesedés jelentkezni, de ha mégis úgy teknőszigetelést kell alkalmazni víznyomás ellen, aminek a lelke az ellenlemez, melynek minimum 20 cm vasalt betonnak kell lennie a főfalakba bekötve, hogy a víznyomás a szigetelőlemezt ne tudja átszakítani, megemelni.